Vanessza naplója!!! 2.rész

Sziasztok!!! AnitaAnett vagyok, és igen a mai rész is én írom :) mivel Jázmin még nem nagyon tudja hogy álljon hozzá ezért ez első részeket én fogom írni :)...
Úgyhogy nem beszélek itt tovább inkább kezdjük el a storyt!!!

<3 !!!Hát akkor jöjjön a következő rész!!! <3

Ma reggel elég nehezen kelünk fel Lexy-vel...mivel este elég későn feküdtünk le, mert sokáig beszélgettünk...kicsit furcsa volt az idő, mivel ugye még tegnap esett a hó (csak úgy hozzá teszem, Áprilisban) reggelre már elolvadt (legalábbis Dublinban) és sütött a nap...nem is kissé...reggel mind a kettőnk telefonja 07:00-kor csörgött,mind a ketten egyszer lenyomtuk...ezután kimásztunk olyan 07:15-kor az ágyból.. mind a ketten elindultunk mosakodni, beszélgetünk egy kicsit majd felöltöztünk és lementünk reggelizni...mikor leértünk láttuk hogy valaki nagyon dolgozik a konyhában.... Gondoltam apum az, de hát ő még ilyenkor alszik... úgyhogy bementünk és egy házvezetőnőt találtunk ott, ő udvariasan köszönt és megkérdezte mit szeretnénk reggelizni. Mind a ketten gofrit kértünk, gyorsan elkészült vele, úgyhogy megreggeliztünk és elindultunk a suliba...
-Akkor most mivel megyünk be?-kérdeztem.
-Hát.. szerinted mivel megyünk?-kérdezett vissza Lexy.
-Hát én is pont ezt kérdeztem. -mondtam mérgesen.
-Hát szerinted én honnan tudja? Te laktál itt nem?-kérdezte tőlem.
-Mi? Nem is laktam itt Dublinban soha. -mondtam furán.
-Jaaa,... akkor bocsi.-mosolygott rám Lexy.
Láttam, hogy apám jön ki az ajtón köntösben és egy bögre kávéval a kezében...
-Bent van a garázsban egy fekete BMW.. Azt elvihetitek a suliba. -mondta nekünk.
-Mi?? De hát akkor te mivel mész?-kérdeztem.
-Az a tied Vanessza, neked vettem, hogyha majd megtanulsz vezetni, akkor az a tied, lesz, de mivel Lexy tud, hát vigyétek. -mondta nekünk mosolyogva.
-Huhh hát, köszi, apu. -mondtam neki. És ő ezzel a lendültetem oda dobta a kocsi kulcsát Lexy-nek.
-Kösz Joebá.-mondta Lexy és egy puszit küldött neki.
-Nincs mit Lexy, sziasztok. -mondta majd elindult befele.
Beültünk a kocsiba, hátra dobtuk a táskánkat, majd elindultunk. Mivel nem tudtuk merre kell menni ezért bekapcsoltuk a telefonunkat ahol megmutatta a térkép merre menjünk... Beértünk a suliba... hát gondolom már egyből apuci kicsi lányának fognak minket tekinteni, mert ilyen kocsival jöttünk...
-Na, hát akkor nyomás... vár minket az új élet. -mondta nekem Lexy.
-Hát remélem jó lesz. -mondtam és már éreztem, ahogy Lexy átkarolt.
Elindultunk befele a suliba, hát mindenki furán nézett ránk.. nem is számítottam másra, ahogy mentünk megláttunk egy elég aranyosnak tűnő fiút, mondtam Lexy-nek kérdezzük, meg tőle mit merre találunk.
-Szia.. bocsi segítenél nekünk?-kérdezte Lexy a furcsa kinézetű fiútól, akit csak hátulról láttam.
-Mi tessék?-fordult meg a fiú.
-Armin? Hát te? És mi ez a ruha? Meg ez a haj?-kérdezte Lexy furcsállva.
-Alexy... És milyen furcsa ruha? És haj?-kérdeztem
-Uhh bakker bocsi, csak tudod az unokatesóm pont így néz, ki mint te. -mondta neki Lexy.
-Jaa Armin. De ő a te unokatesód?-kérdezte furán.
-Aham.. Miért?-kérdezte Lexy furán.
-Mert akkor az enyém is vagy, mert Armin az iker tesóm.-jelentette ki.
-Mi?? De hát az nem lehet. -mondta Lexy.
-Igen mert eddig elvoltam veszve, és csak 1 éve találtak rám. -mondta a fiú vidáman.
-Hát.. akkor, szia, üdvözöllek a családba.. Armin mikor jön haza?-kérdezte Lexy.
-Hát majd délután, azt mondta hozzátok megy... Na de én megyek.. -mondta a fiú.
-Várj.. Segíts nekünk, nem tudjuk, mi hol van. -mondta Lexy aggódva.
-Hát okés... De remélem nem baj, hogy jön velünk Viola is. -mondta a kék hajú fiú.
-Persze nem baj, na, akkor menjünk. -mondta Lexy.
Elindultunk a suliba körbe körbe... megmutatott nekünk mindent Armin... Alexy... Vagy, hogy is hívták a fiút, ja, igen Alexy... Na de a suli hatalmas volt, volt benne majdnem 300 terem...(eltudjátok képzelni hány emeletes volt az épület? Hát 4 emeletes volt) Nagyon sok érdekes embert láttunk, de megmondtuk Alexy-nek hogy ne mutasson be minket senkinek. Alexy elvitt minket az igazgatónőhöz, aki természetesen tudta, hogy jövünk ezért el is küldte Alexy-t és ő mutatta meg melyik osztályba fogunk járni, és a cuccainkat adta oda. Még mielőtt elkezdődött az óra befele mentünk a terembe, és én persze háttal mentem befelé, miközben beszéltem Lexy-vel... ezzel azt értem el, hogy amikor az ajtónál befele mentem, megfordultam és persze ezzel a lendülettel majdnem összeütköztem valakivel...

Még jó, hogy a fiú hátrálni kezdett...és nem ütköztünk össze.

Egy elég érdekes fiú volt...én nagyon cikisnek éreztem magam, mert a srác elég helyes volt..
-Ohh, sajnálom nem figyeltem, bocsi.-elnézést kértem gyorsan.
-Jobban is figyelhetnél.-mondta mérgesen.
-Sajnálom csak...-mondtam de közbevágott.
-Mondjuk nem kéne hátrafelé menned miközben a barátnőddel beszélgetsz.-mondta és mogorva fejjel megfordult.
-Hallod, te vörös hajú srác! Mit képzelsz magadról? Ki vagy te?-Ment oda elé Lexy.
-Mi bajod van neked?-kérdezett vissza a fiú.
-Mit képzelsz magadról?...mi rosszat tett neked Vanessza? Semmit hát akkor miért veszekszel vele?-kérdezte Lexy mérgesen.
-Majdnem rám esett a lány, talán ez a bajom nem?-mondta a fiú.
-Mi? És szerinted olyan nehéz lett volna ha rád esik, vagy te nem vagy olyan erős hogy elbírd?-kérdezte Lexy.
-De olyan vagyok, de nem érdekel...úgyhogy lelehet rólam szállni.-mondta és már el is fordult.
Egy elég érdekes fiú volt... én nagyon cikisnek éreztem magam, mert a srác elég helyes volt.
-Ohh, sajnálom nem figyeltem, bocsi.-elnézést kértem gyorsan.
-Jobban is figyelhetnél. -mondta mérgesen.                   
-Sajnálom csak...-mondtam, de közbevágott.
-Mondjuk nem kéne, hátrafelé menned miközben a barátnőddel beszélgetsz. -mondta és mogorva fejjel megfordult.
-Hallod, te vörös hajú srác! Mit képzelsz magadról? Ki vagy te?-Ment oda elé Lexy.
-Mi bajod van neked?-kérdezett vissza a fiú.
-Mit képzelsz magadról?... Mi rosszat tett neked Vanessza? Semmit hát akkor miért veszekszel vele?-kérdezte Lexy mérgesen.
-Majdnem rám esett a lány, talán ez a bajom nem?-mondta a fiú.
-Mi? És szerinted olyan nehéz lett volna, ha rád esik, vagy te nem vagy olyan erős hogy elbírd?-kérdezte Lexy.
-De olyan vagyok, de nem érdekel... úgyhogy lelehet rólam szállni. -mondta és már el is fordult.

Így veszekedtek (xDD)

Be is csöngettek, úgyhogy mindenki leült a helyére. Minket bemutatott az ofő. a többieknek. Majd elkezdődött a kémia óra -.-.
A nap elég lassan telt, ez a fiú mind a kettőnkre furán nézett. Lexy egész nap arról beszélt, hogy nagyon örül, hogy jön haza az unokatesója. Mentünk az udvaron végig és csak beszélt, és beszélt, és beszélt Lexy végig beszélte nekem a szünetet.. Mikor nekiment egy fiúnak...
-Auu.... Jaj, bocsánat. -mondta Lexy miközben fogta a fejét.
-Ohh én bocsánat, te vagy az új lány?-kérdezte tőle.
-Igen... Lexy vagyok. -mondta Lexy és már nyújtotta a kezét.
-Szia, Lisander vagyok. Üdvözöllek a Sweet Amoris-ban.-mondta Lexy-nek.
-Ohh hát kösz, jaj, majdnem elfelejtettem, ő itt a legjobb barátnőm. -mondta Lexy és rám mutatott.
-Szia, Vanessza vagyok. -mondtam neki.
-Ohh akkor te vagy az a lány akiről Castiel beszélt, már értem. -mondta majd elmosolyodott.
-Őőő ki az a Castiel?-kérdeztem furán.
-Emlékszel arra a vörös hajú bunkó fiúra?-kérdezte Lisander.
-Jaaa igen, úgy hívják Castiel, jó ezt tudni. -mondtam neki.
-Hát hogy köztünk maradjon, szerintem tetszel neki. -mondta Lisander
-Mi tessék?-kérdeztem.
-Ez hülyeség miért mondod?-kérdezte Lexy.
-Hát tudom, milyen fajta lányokat szeret a legjobb barátom. -mondta Lisander.
-De Lisander, ezt honnan veszed?-kérdezte Lexy.
-Őőő, szereti a barna hosszú hajú, és barna szemű lányokat. Szerintem csak annyi baja van veled, hogy nem álltál ki magadért... hanem a barátnőd védett meg. -mondta nekünk.
-Amúgy megvédtem volna magam, csak valaki közbeszólt. -mondtam majd Lexy-re néztem.
-Jó jó bocsánat, de Vanessza tényleg kiáll magáért. -mondta Lexy.
-Jól van lányok, na de én megyek, sziasztok.-köszönt el tőlünk.
 Bementünk a többi órára majd hazamentünk, otthon már apu avval fogadott, hogy már itt van Armin. Felmentünk a szobámba és ez a látvány fogadott minket. (hát mondjuk nem is vártam mást tőle)

Mást nem is vártunk Armin-tól.

-Helló húgi, mizus veled rég láttalak.-mondta nekem Armin és adott egy puszit.
-Köszönöm jól vagyok, mint látod ideköltöztem Vanesszáékhoz.-mondta Lexy.
-Tényleg, szia Vani.-mondta neki.
-Helló Armin. -mondtam.
Ekkor láttam, hogy valaki jön, de nem szóltam Armin-nak és Lexy-nek. Mert mit csinálhatnánk velük? Semmit.

Alexy jött be a szobába

-Te honnan tudod, hogy az unokatesónk?-kérdezte Armin.
-Találkoztunk a suliba és kiderült. -mondta Alexy.
-Jó-jó, de enged már el az arcom, mert nagyon fáj.-mondta.-Lexy
-Hihi bocsi. -mondta Alexy.
-Itt alszotok fiúk?-kérdeztem tőlük.
-Hát aludjunk itt. okés Alexy. -mondta Armin.
-Okés egyet értek, akkor maradjunk. -mondta Alexy.
Ezután sokáig fent voltunk megnéztünk egy horror filmet majd elmentünk aludni én Lexy-vel, Armin pedig Alexy-vel aludt.....
Huhh hát remélem tetszett nektek ez a rész is, köszi hogy olvassátok. Puszi neketek
*AnitaAnett

Vanessza naplója!!! 2. rész


-Szia Armin, csak nem játszol?-kérdezte Lexy.
-Szia, Húgi. -mondta Alexy.